Amikor beléptem az ajtón Carly azonnal letámadott.
- Na mesélj már, mi volt??? - faggatott.
- Áhh semmi különös jókat beszélgettünk. Nagyon szimpatikusnak találom.
- Ennyi? Nem is sikítozol meg tapsikolsz?
- Ááá Carly ez volt éltem legszebb napja Harry egyenesen csodálatos és nagyon jó volt vele lenni.
- Na ez már jobb. - mondta mosolyogva.
- Holnap megint találkozni fogunk.
- Remélem tudod, hogy mennyire irigyellek.
- Valahogy sejtettem. Na de szerintem most menjünk aludni holnap megint nagy nap lesz.
Gyorsan átöltöztem és bedőltem az ágyba és öt perc alatt el is aludtam.
Reggel a telefonom csörgésére ébredtem. Harry keresett.
- Szép jóó reggelt!
- Neked is. -motyogtam kábán.
- Na ma mit csináljunk? Menjünk a partra? - kérdezte.
- Nekem a part tökéletes lesz.
- Jó akkor tízkor a parton találkozunk. Szia.
- Okés. Szia.
Gyorsan kipattantam az ágyból és készülődni kezdtem. Még mindenki nagyban aludt amikor elindultam. Csak anyu kávézott a konyhában.
- Hát te? - kérdezte.
- Randim van. Harryvel.
- Rendben de vigyázz magadra.
Mivel kicsit késésben voltam a parthoz futva tettem meg az utat. Harry már ott várt.
- Szia Sophie. - ölelt meg.
- Szia Harry. Régóta vársz rám?
- Áh nemvészes. Gyere terítsük le a törölközőket.
Kerestünk egy árnyékos helyet és lepakoltunk. Aztán bementünk a vízbe. Elkezdtük egymást lökdösni aminek az lett a vége, hogy szegény Harryn akkorát löktem, hogy elmerült a vízben. Mikor már vagy fél perce nem bukkant fel kezdtem megijedni. Eltelt még fél perc. Harry még mindig sehol. Engem már a pánikroham kerülgetett amikor egyszer csak megjelent előttem.
- Azt hittem... hogy bírtad eddig.. én majdnem.. - motyogtam.
- Hát veled meg mi történt? Ennyire féltesz? - kérdezte vigyorogva.
- Ezt többet soha ne csináld.. - bőgtem el magam.
- Sajnálom. Nem gondoltam, hogy ennyire megijedsz majd. De tudod mit, kárpótollak. - majd odahajolt hozzám és megcsókolt.
Abban a pillanatban minden félelem ami bennem volt hirtelen elszállt.
- Na szóval megbocsájtasz? - nézett rám Harry boci szemekkel.
- Hát.. nem is tudom. - pusziltam meg.
- Mi lenne ha megnéznénk a srácokat?
- Felőlem mehetünk.
Kimentünk a partra összeszedtük a cuccunkat és el indultunk a szálloda felé. Amikor felértünk a szobájuk elé kopognunk kellett mivel Harry bent felejtette a kulcsát. Hát igen, jellemző. Kis idő elteltével Liam ajtót nyitott.
- Szia gondolom te vagy Sophie? Harry már nagyon sokat mesélt rólad.
- Hello Liam. Beengednél minket? - lökte odébb Harry.
A szobájuk egyébként nagyon szép volt tágas, nagy terasszal. Aztán megjelent Zayn és Niall akik vízipisztollyal lövöldözték egymást és mikor megláttak hirtelen abbahagyták.
- Ohh biztosan te vagy Sophie. Örvendek.- mondta Niall.
- Én is. - fogtam vele kezet.
- Szia. Én is örülök, hogy megismerhetlek. - köszönt Zayn.
- Hello én is üdvözöllek. - szólt egy hang a másik szobából.
Ez kizárásos alapon csak Louis lehetett.
- Tudod mit menj ki az teraszra mindjárt megyek én is. - mondta Harry.
Úgy is tettem és a teraszra lépve gyönyörű látvány tárult elém. A lemenő nap csak úgy csillogott a vízen. Egyszer csak valaki meg ölelt hátulról.
- Na, hogy tetszik a kilátás? - kérdezte.
- Egyszerűen gyönyörű.
- Pont mint te. - csókolt meg újra.
Aztán együtt néztük tovább a naplementét..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése